„Minden szín lelki rezdülést kelt, és minden rezdülés gazdagabbá teszi a lelket.”
Kandinszkij


A foglalkozások Dr. Antalfai Márta által kidolgozott Katarzisz Komplex Művészetterápiás Módszerre® épülnek, amelyből az évkör tematikát használjuk. A saját élményen alapuló tematikus foglalkozások a természet változásaira és az évkör ünnepeire való ráhangolódáson keresztül mozgásba hozzák a lelki dinamikát, lehetőséget nyújtanak a befelé figyelésre és vágyaink felismerésére. Az alkotói folyamat során átélt élményekből, a módszerben megjelenő játékosságból, s az így felszabadult kreatív energiákból
A játék és kreativitás szerepe a Katarzisz Komplex Művészetterápiás Módszerben
Az emberek többsége a játék szó hallatán egyből a gyerekekre asszociál, s talán igazán kevesen tudnánk megragadni, definiálni, mit is értünk ma játékon; ki is az, aki játszik. A játék nem a Homo sapiens sajátja, szinte minden állatnál megfigyelhetjük a játszás útján történő szárnypróbálgatást. Az előbbi mondat már talán előrevetíti számunkra, mi is a játék funkciója: kipróbálni valamit. Nem hiába él a nyelvünkben a kifejezés: eljátszom a gondolattal. Mikor időről-időre megengedjük magunknak, hogy gondolataink szabadon szárnyaljanak egy eseménnyel, engedünk a belsőnknek, kinyitunk ajtókat, lehetőségeket magunknak, sokszor meglepő végre, addig nem tudatosított gondolatokra lelhetünk elménkben. Épp ez teszi izgalmassá a játékot, hogy mindig van benne valami váratlan, valami bizonytalan, kiszámíthatatlan. Az ismeretlen helyzet eljátszása képes felébreszteni bennünk szunnyadó kreatív energiákat, mellyel adott problémák új megvilágításba kerülhetnek, ezáltal új megoldások is születhetnek.
A módszer célja, hogy megengedjük magunknak, egymásnak, hogy merjünk belevágni ebbe a bizonytalanba, vagyis ahogy Dolinszky fogalmaz: „az előreláthatatlanságban megnyilvánuló egzisztenciális bátorság” elérése. Ebben sokszor kiszámíthatatlan világban szeretjük kontrollálni magunkat és környezetünket kisebbségi érzéseink és önbizalmatlanságunk miatt, igy sokunknak nem is olyan egyszerű átengedni magunkat ennek a kiszámíthatatlanságnak. Az alkotásnak a játékkal analóg lépései (rögtönzés, kilépés a hétköznapi térből és időből; a pillanatban való tobzódás; a mű és a játéktér is egy időtlen középpont köré rendeződik, és annak pulzálását követi) által gyógyító és rekreációs hatása van.
A kreativitás szó teremtést jelent, mely jól leírja mind az alkotás, mind a játék azon új, addig ismeretlen elemét, melyet nem a tudatos én tesz hozzá. Az alkotásban és játékban e két világ (objektív – külső és szubjektív-belső) képes integrálódni. Ha az eddigieket sikerült megértenünk, már nem nehéz eljutnunk a következtetéshez, hogy a játékban, illetve az alkotásban a kreativitás maga a teremtő erő. Mindennek megvalósulásához szükséges a nyitottság, befogadás és alázat, hogy erre képesek legyünk hitre, bizalomra, elengedettségre és a siker előre vetítésére van szükségünk.
A kreativitás nem a játék, alkotás sajátja, ám abban van legerősebben jelen. Kreativitásra szükségünk van mindennapi élethelyzeteinkben is.
Az alkotói tér megfelel a Winnicott által átmeneti térnek nevezett köztes területtel, mely képes a tudatos és tudattalan tartalmak között kapcsolatot teremteni, igy aztán az elkészült mű addig ismeretlen tartalmakat is feltárhat.
A játék emellett felkészít az életre, különféle nehéz helyzetek megoldására, igy az élethez való alkalmazkodást szolgálja, ám mindeközben végig van benne egy „felesleges” elem, mely megadja a játék szépségét, az öröm és eufória érzését.
/Antalfai/
, mint életadó tiszta forrásból meríthetünk és töltekezhetünk a mindennapokban.
„Ha engedjük, hogy az év körforgása hasson ránk, olyan erőkre teszünk szert, amelyek segítik önmagunk mélyebb megértését. Csak ezáltal érezhetjük meg, hogy milyen finom szálakkal fűződünk ahhoz a világhoz, amelybe beleszülettünk”
C. G. Jung
A módszer forrásai:
Analitikus pszichológia (C.G.Jung, Freud) • Antropozófia (R. Steiner) • Asztrológia (szimbólumok, archetípusok) • Természet, kultúra, néprajz (Molnár V. József) • Irodalom, zene, képzőművészet
A foglalkozások célja a természet rendjére és belső világunkra hangolódva elősegíteni az egészségmegőrzést és egészségfejlesztést. Az alkotói munka kiemel a hétköznapokból és harmóniát teremt. Segítségével elérhető az önismeret, önkifejezés és fantázia fejlesztése, az érzelmi élet bővítése, a tudatosodás fejlődése, a kreatív energiák kibontakoztatása, az életenergia növelése és a közösségi érzés átélése. A kreatív energiák mozgósítása az alkotói folyamatokban felszabadító erejű, segíti a "flow állapot" megtapasztalását. Az áramlás erejével továbbléphetünk elakadásainkon, teret kapunk a lélekfrissítéshez és lehetőségeket a megújuláshoz.
Fontos tudni, hogy a csoport egészségmegőrző céllal működik. A művészeti csoporton nem pszichoterápiás munka történik, nem helyettesít semmilyen orvosi kezelést és nem gyógyítás!
MIT JELENT A KMT KOMPLEXITÁSA?
A módszer komplexitása magába foglalja a relaxációt, a speciális tematikát, több művészeti ág szinesztéziáját (képzőművészet, vers és zene
Bizonyára már mindannyian éreztük úgy egy verset olvasva, hogy ez rólam szól, szinte az érzéseim, vágyaim, félelmeim, bánatom stb. önti rímekbe a költő. Nos, talán Rilke sorai jól megragadják ennek miértjét: „Egy vers évmilliók és élmény-milliók párlata”. A vers, ahogyan Antalfai fogalmaz egy olyan másik dimenzió, melyben „együtt lélegzik élő és élettelen”, „amely a spirituálishoz éppúgy közel áll, mint az élet hétköznapjaihoz”. A versben a költő csak, mint egy hírvivő van jelen, aki „kollektív érzéseket és lelki élményeket közvetít”. Mik is ezek a kollektív lelki tartalmak?
Antalfai három nagyobb archetípusos egységbe csoportosítja őket:
∞ A természet és az élet ciklikusságában és szakralitásának ábrázolása: születés – növekedés – elmúlás – halál – újjászületés
∞ A természet életével és változásaival analóg személyes és egyben kollektív lelki érzések megjelenítése: évszakok és életszakaszok
∞ Kötődések 1.: Szülő-gyermek, testvéri- és baráti kapcsolatok
∞ Kötődések 2.: Párkapcsolatok – szerelem, szeretet, elhagyás, elválás, magány, együttlét.
A zene egyszerre meg- és lenyugtató, míg máskor érzelmeket felkorbácsoló hatású. A zenében a harmónia rendezettsége egyfajta belső megnyugvást rendezést segít, míg a modern disszonanciára épülő zene szinte felrobbantja a belső rendet, ezáltal előkészítve a terepet annak újra rendezésére. A zene képes a pozitív és negatív energiákat is felszabadítani, ezáltal a rend és káosz különös egymást kiegészítő erejével képes ránk hatni.)
és a katarzist, amely az alkotói folyamatban kerül feldolgozásra.
IGÉNYEL ELŐKÉPZETTSÉGET, RAJZTUDÁST?
A módszer alapfeltevése, hogy „minden ember művész”, mindenkiben benne rejlik a kreativitás. A foglalkozásokon való részvétel nem igényel művészeti előképzettséget, sem rajztudást. A velünk született, teremtő alkotóképességre épül, amely törekszik a megnyilvánulásra, és keresi a szépséget. Ezért fontos, hogy a belsőnkből érkező szín és dallam, ha csak néhány ecsetvonással is, de kifejeződhessék. (Antalfai Márta)



HOGYAN ÉPÜL FEL EGY MŰVÉSZETI FOGLALKOZÁS?
A foglalkozások kiscsoportos formában, kéthetente vagy havonta egy alkalommal történnek. Egy adott művészeti csoport több alkalomból áll és alkalmanként 4-6 órát vesz igénybe.
Egy alkalommal több alkotást is készítünk.
A foglalkozások lefolyása (évkör feldolgozás)
- adott időszakhoz illő dekorációval feldíszített terembe megérkezés, teázás, lecsendesedés
- egymásra hangolódás, eszközök előkészítése, „itt és most” előtérbe helyezése,
- mandalarajz
- fókuszálás a természet változásaira, hogyan hat rám ez az időszak?
- az évkör ünnepeinek, az évszakok, hónapok, napszakok szimbolikájának, archetípusainak megbeszélése, az évkörhöz kapcsolódó hagyományaink megismerése
- relaxáción keresztül fókuszálás a belső térre
- a hangulathoz igazodó vers és zene meghallgatása, lelki „üzeneteink” meghallása
- alkotások elkészítése belső képek vagy témaajánlások szerint
- az alkotások verbális feldolgozása, érzések és benyomások közlésével
MILYEN ESZKÖZÖKKEL DOLGOZUNK ÉS HOGYAN HATNAK AZ ALKOTÓI FOLYAMATOKBAN?
Változatos művészeti eszközöket használunk az alkotások létrehozásánál, amit minden esetben megelőz az adott eszköz technikai használatával kapcsolatos bemutatás.
„ Nem a művészi tevékenység eredménye az igazi mű, hanem az, amit az emberből kivált” (Eva Mees)
ESZKÖZÖK ISMERTETÉSE
Oldja a szorongást, csökkenti az irreális elvárásainkat önmagunkkal szemben, örömöt, sikerélményt ad. A belső érzésvilágot vízfestéssel könnyebb megjeleníteni, a színekkel való játék fejleszti az érzelmi életet. Elsősorban akvarellel, Stockmar festéket használunk a mindkét oldalon bevizezett papíron, a színeket a papíron keverjük ki alapszínekből.
Az alkotói folyamatban hamar észrevesszük, hogy a vízfestéknek önálló alkotó ereje van, sokszor nem tudjuk irányítani a színek keveredését, a formák alakulását és átadjuk magunkat a folyamatnak, hagyjuk, hogy a kép megteremtődjön. Mindezek átélése felszabadítja bennünk az elfojtott energiákat, feloldó hatását már alkotás közben megérezhetjük.
Évszakok, változások, érzések témájának feldolgozására használjuk.
Elsősorban a kognitív folyamatokra hat, fejleszti a figyelmet és koncentrációt. A ceruzarajzot általában a külvilágban található tárgyak valósághű ábrázolásához használjuk, a tus és szén sötét tónusok, árnyalások megjelenítésére alkalmasak.
A pasztellkréták könnyed textúrája kellemes alkotási élményt nyújthat számunkra. A színek jól keverhetők, ujjunkkal formálhatjuk, elkeverhetjük az egymás mellé felvitt színeket.
Lehetőséget ad számunkra a színekkel való játékos próbálkozásra, nagyon szép árnyalatokat kaphatunk. Az érzések kifejezésére és megjelenítésére jól használható ez a technika.
Az agyaggal való munka fejleszti, finomítja az akarati életet, az intuíciót, a motivációt, bevonja az egész személyiséget az alkotói folyamatba.
A művészeti foglalkozásokon kiemelt szerepet kap az agyag használata, a tapintás érzékelés bevonása az alkotói munkába. Az alkotás során tapintással hatunk az anyagra, majd meglátjuk, észrevesszük a formai változást, mindez visszahat ránk, fokozza az inspirációt, energiákat szabadít fel és további cselekvésre ösztönöz bennünket.
Alkotás során hagyjuk, hogy a kezünk vezesse a folyamatot és megfigyeljük mi az a forma, amit felkínál az agyag számunkra.
Újságokból kiválasztott képek felhasználásával és papírra ragasztásával jól kifejezhetőek vágyaink és céljaink. A képek keresgélése és kiválogatása lelkesítően, inspirálóan hat a belső érzéseink kifejezésére, hozzásegít bennünket a „flow” élmény megéléséhez.
A választott képet az alkotás során nem teremtjük, hanem készen kapjuk, így lehetőségünk nyílik arra, hogy átrendezzük a kivágott képeket és ezzel megteremtsük saját világunkat a rajzlapon.
Kollázs esetében hasonló folyamatok zajlanak, csak itt nem képekkel dolgozunk, hanem kisebb tárgyakat keresünk a természetből vagy környezetből és azokat ragasztjuk fel a lapunkra, számunkra tetszőleges elrendezésben.