Égi tündér ruhácskája

Tenger mellett egy kis házban, élt egy halász egymagában. Nippon napján sütkérezett, halászgatott, evezgetett. Délidő volt, delelt a nap, Napistenke tűzött aznap. Tenger mellett egy fenyőcske, halásznak hűs pihenőcske. Fenyő ága hajladozik, csodás illat illatozik, terjeng lehe, bűvölete, illó rózsák lehellete. Néz a halász, álmélkodik, virág sincs és illatozik, s amint a fán bámész szeme, rajta ragad tovább olvasom

Kreatív utak belső világunkhoz!

Tavaly ősszel útjára indult Nagykovácsi Öregiskolában és a Kreatív Selfness műhelyben egy olyan kezdeményezés, amelyben lehetőség van kipróbálni különböző művészetterápiás foglalkozásokat, ahol biztonságos csoportfolyamatban kapcsolódhatunk egymáshoz, és utat adhatunk a szabad önkifejezésnek, rátekinthetünk belső világunk színes képeire. Az ilyen foglalkozások egészségvédő hatása, valamint megfelelő keretek között alkalmazva a gyógyító ereje  napjainkra már nem ismeretlenek, és tovább olvasom

Illatos gondolatok művészetterápiás szemlélettel a kert szimbolikájára 3.

A mesék és mítoszok gyakran jelenítik meg a kerteket varázshelyként, ahol titkok tárulnak fel. A mesék kertjeiben néhol különleges csodaerejű növényeket, gyümölcsöket vagy virágokat találhatunk. Ezek a növények nemcsak táplálnak és díszítenek, hanem üzenetet is hordoznak. Művészetterápiás szemmel tekintve ezek a részek nem csupán irodalmi díszítő elemek, hanem belső erőforrásokat mozdítanak meg, segítve ezzel az tovább olvasom

Illatos gondolatok művészetterápiás szemlélettel a kert szimbolikájára 2.

A pszichológiában a kert megfeleltethető a belső világunknak, amit gondozunk, az kivirágzik, amit elhanyagolunk, az elvadul vagy elszárad. Carl Gustav Jung szerint a kert archetípusa az emberi lélek mélyrétegeiben él, a Paradicsomkertek ősképek a tudattalanban, a bejárásuk az önismeret útja, a kert belső szentély is lehet ahol újra és újra „hazatérhetünk” önmagunkhoz. A kert Jung tovább olvasom