A pszichológiában a kert megfeleltethető a belső világunknak, amit gondozunk, az kivirágzik, amit elhanyagolunk, az elvadul vagy elszárad. Carl Gustav Jung szerint a kert archetípusa az emberi lélek mélyrétegeiben él, a Paradicsomkertek ősképek a tudattalanban, a bejárásuk az önismeret útja, a kert belső szentély is lehet ahol újra és újra „hazatérhetünk” önmagunkhoz. A kert Jung szemléletében gyakran megfelel az önvaló szimbólumának, a személyiség teljességének és egységének.
A mesékben is nagyon szép kerteket találhatunk gazdag szimbolikával. A mesehős gyakran olyan kertbe lép be, ahol tiltott gyümölcsöt vagy növényt szedhet le. Grimm Galambbegy című meséjében a gyermek anyja a boszorkány kertjéből kíván növényt, ami el is indítja a történetet. A kert itt a vágyak és következmények tere.
Máskor a kert a szépség, ártatlanság időszakából való továbblépést, a fejlődés egy útját mutathatja számunkra. Szép példája ennek Az égig érő fa című mesében található kert. A királykisasszony nem akar férjhez menni, nem tud elszakadni apjától, lányságától, szeretett kertjétől, mire egy külső erő elragadja onnan, segítve őt ezzel női útján a továbblépésben, fejlődésben. (Antalfai nyomán)
A királykisasszony nem szólt ilyenkor semmit, csak kiment a virágoskertbe, amilyen szépséges kert nem volt a világon. Ott sírdogált, kesergett magában:
„Istenem, Istenem, hogy hagyjam itt ezeket a szép virágokat!”
De nemcsak a virágokat sajnálta a királykisasszony. Volt a kert kellős közepén egy fa – hiszitek, nem hiszitek -, éppen az égig ért. Ő bizony nem megy férjhez, mert szentül tudja, hogy ilyen kert s ilyen fa kerek e világon nincs!
– Ne félj, ne félj, kis kertecském, ne félj, ne félj, égig érő fám, nem hagylak el soha ez életben! – mondotta a királykisasszony.
Haj, kerekedék nagy, erős fergeteg, ahogy ezt mondá, felkapta, megforgatta, s úgy fölrepítette a magas levegőégbe, hogy híre-pora sem maradt a kertben. Nem búcsúzhatott el szegény feje sem az apjától, sem a virágoskertjétől. Egy szempillantás múlva elpusztult a fergeteg, sütött a nap nagy hevesen, s amennyi virág volt a kertben, mind lekajladt, elhervadott, mintha forró-meleg vízzel leöntötték volna.
A hátsó kert magányos, elmélkedésre hívó térként jelenik meg, egy intim, befelé forduló világot idéz meg bennünk.
Továbblépdelve a mesék birodalmában az Anahakán rózsa című mesében, olyan kertet találhatunk, amelyben egy különleges rózsabokor él, ami virágzásával halhatatlanná teszi a kert gazdáját.
A régi tudós könyvekben meg volt írva, hogy van valahol egy kert, abban a kertben egy rózsabokor, az Anahakan rózsa, s ha ez a rózsabokor egyszer kivirágzik, a virága halhatatlanná teszi kert gazdáját.
Vajon Sanvel, a fiatal kertészlegény a meséből, hogyan ápolja ebben a kertben a rózsabokrot, hogyan sikerül neki virágzásra bírni a rózsát? Mi az a bűvös kérdés, amivel eléri célját? Ezt is megtudhatjuk a meséből:
Látod, te rózsa, holnap engem kivégeznek! Mennyit beszéltem hozzád, mennyit énekeltem, meséltem neked… soha nem lesz senki, aki így fog törődni veled! Mi lesz veled, rózsa nélkülem? Senki nem fog leülni melléd, senki nem fogja simogatni a leveleidet… ennyit tettem érted, segíts rajtam! Mondd meg nekem, mi a bajod?
A rózsa az önmagunkkal és másokkal való szeretetteljes kapcsolat jelképe is lehet a mesében. Köztudott az is, hogy a rózsa illóolaja hat a szívcsakrára, megnyitja a szeretetre, segít elengedni a haragot, feldolgozni a gyászt és veszteségeket. Az Anahata szankszrit nyelven a szívcsakra, szívközpont, amely a feltétel nélküli szeretet tisztaságát és szépségét hordozza.
Meseterápiás foglalkozásaimon is szeretem az illatokat használni.
Ha ezzel a mesével dolgozom egy mesecsoporton, az alábbi keverék párologtatását harmonikusnak és illeszkedőnek tartom a foglalkozás témájához, a szeretetről, önszeretetről való beszélgetéshez.
Szívcsakra illatkeverék – Felnőtt csoporthoz
• 3 csepp rózsa – szívnyitás, szeretet, elfogadás
• 2 csepp jázmin– érzelmi mélység, önelfogadás
• 2 csepp geránium – érzelmi egyensúly, önszeretet
• 1 csepp édesnarancs – vidámság, melegség, öröm
• 1 csepp tömjén (Frankincense) – mély nyugalom, spirituális fókusz
• 1 csepp bergamott – stresszoldás, derű
• 1 csepp magnólia – nőies, szívnyitó
Bene Szilvi – Kreatív Selfness Műhely
Rehabilitációs és komplex művészeti terapeuta, meseterapeuta

