A népmesékben és a régi történetekben a női lélek legősibb rétegei mutatkoznak meg nekünk. Ha figyelmesen hallgatjuk őket, felsejlik mögöttük egy egyetemes, őseredeti minőség a Nagy Anya archetípusa. Ez a minőség pontosan úgy táplálja és élteti a mesék szereplőit és cselekményét, ahogyan a termékeny, puha anyaföld ad életet a növényeknek.
A mesékben és a mitológiában a Nagy Anya azonban sohasem egyoldalú, hanem egy mély, alapvető kettősséget hordoz magában. Egyszerre jeleníti meg az életadó, oltalmazó és tápláló erőt, valamint az elnyelő, pusztító és félelmetes oldalát. Ez a belső kettősség tükröződik abban, ahogyan a női princípium a történetekben tündérek, jóságos istennők, vagy éppen félelmetes boszorkányok és hárpiák képében ölt testet.
Oltalmazó és elnyelő erők
A mitológiában hasonlóan egyes istennők védelmező és gondoskodó szerepet töltenek be, mások féltékenyek, pusztítóak és bosszúállók lehetnek. Míg Hekaté a női archetípus sötét oldala, addig Hesztia a fényes oldalt képviseli. Demeter gondoskodó és egyben pusztító magatartásában egyszerre sűrűsödik össze e két minőség.
A mesékben a pozitív oldal gyakran a bölcs öreganyó alakjában jelenik meg, aki képes volt saját sorsát beteljesíteni, így segítőként támogatja a hőst. Ezzel szemben a negatív változat, mint a gonosz mostoha vagy a boszorkány, gyakran egy megrekedt, önmegvalósításra képtelen női minőséget képvisel. Ő az, aki érzelmi éretlensége miatt nem tudja elengedni gyermekét, és saját hiányait rajta keresztül próbálja pótolni (pl. a Gyöngyike című mese boszorkája).
Akik fejlődésre kényszerítenek – A boszorkányok szerepe
Fontos látni, hogy a mesék negatív vagy mellőzött alakjai, mint a 13. javasasszony, a toronyban ülő, rokkát forgató elfeledett anyóka, a boszorkák vagy mostohák, valójában mind a fejlődést szolgálják. Ártó szándékukkal kényszerítik rá a hőst a fejlődésre és a továbblépésre.
A Természetistennő archetípusai is felfedezhetők a mesékben. Baba Jaga vagy Holle anyó az ősanya kettős átalakító erejét képviselik. Az ő alakjukban a gondoskodás és a pusztítás szintén egyszerre van jelen, viszonyulásuk pedig a hozzájuk forduló hős jellemétől függ. Fontos megtanulni tisztelni ezt az ősi hatalmat, mindentudást.
„Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál!” – hallhatjuk sok mesében ezt a bölcsességet sugalló mondatot.
Átalakulások az életúton – Lány, Anya, Bölcs Asszony
A női fejlődésben kiemelt szerepe van az átalakulásnak. A nő életében több nagy változási szakasz is megjelenik, például a lányból nővé válás, a szülés és az anyává érés, majd a változókor és a bölcs asszony időszaka, amelyek mind mély testi és lelki átalakulásokkal járnak. Demeter és Perszephoné története jól példázza a lány (Perszephoné), az anya (Demeter) és a bölcs öregasszony (Hekaté) közötti átmenetet.
A bennünk élő Életfa
A Nagy Anya archetípusa szimbólumokban is megjelenhet. Olyan befogadó vagy életadó formák jelképezik, mint az edény, a barlang, a föld vagy a gyümölcsöt termő fa. A női lét három szakasza az életfa szimbólumában, a virág, gyümölcs és mag ciklusában is fellelhető. A magvetéstől a virágzáson át a lecsupaszodásig tartó folyamat a születés, a kiteljesedés és az elengedés rendjét mutatja meg. A mag hordozza az életesszenciát, az átörökítéshez szükséges információkat.
Szép példa a mitológiából, hogy Adonisz a myrrha fából született (fa mint Istenanya), de számos kultúrában meghatározó szerepe van az életfának. Carl Gustav Jung az emberi lélek szimbólumának is tartotta a fát, amely a gyökerek mélysége és a korona égig érő törekvése közötti egyensúlyt testesíti meg. A filozófusok fája című könyvében Jung azt írja, hogy a fa az ember átalakulási formája, s a régi rabbinikus gondolkodás szerint az édenkerti fa maga az ember.
Útravaló kérdések a belső munkához:
Amikor legközelebb leülsz egy tea mellé, vagy elcsendesedsz a kreatív alkotás közben, engedd meg magadnak, hogy megválaszold ezeket a kérdéseket:
∞ A női létem melyik szakaszában járok éppen? A virágzást, a gyümölcsbe érést vagy az őszi elengedést, a magba sűrűsödést élem?
∞ Képes vagyok-e „öreganyámnak szólítani” és tisztelni a bennem élő idős, bölcs nőt, vagy félek az életem őszétől?
∞ Milyen „boszorkányok” (nehézségek, elakadások) kényszerítenek most éppen fejlődésre az életemben?
A Kreatív Selfness női csoportjaiban, a meseterápiás és művészetterápiás alkalmakon pontosan ezeket a szálakat szőjük tovább egy biztonságos, megtartó női körben.
Szakmai források és ajánlott irodalom:
• ANTALFAI MÁRTA: A női és férfi személyiségfejlődés krízisei és komplexusai mint kreatív életlehetőségek mesék, mítoszok és esettanulmányok tükrében. 2016–2021.
• ANTALFAI MÁRTA: A női lélek útja mondákban és mesékben. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2012.
• FALVAY KÁROLY: Nagyboldogasszony – Női szerepkör a magyar ősvallás tükrében. Püski Kiadó, Budapest, 2005–2006.
• JUNG, C. G.: A filozófusok fája. Édenkert Kiadó, 2000.
• JUNG, C. G.: Az ember és szimbólumai. Göncöl Kiadó, Budapest, 1993.
• KAST, V.: Változás és megújulás. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012.
• TORNYOSSY MÁRIA: Párok és páratlanok az Olümposzon. Művészetterápiás jegyzet. Bevezetés a jungi személyiségelméletbe meséken és mítoszokon keresztül. Oriold és Társai, Budapest, 2023.
• VON FRANZ, M.-L.: Archetípusos minták a mesében. Édesvíz Kiadó, Budapest, 1998.
• VON FRANZ, M.-L.: Női mesealakok. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.
Kép: Bene Vivien
