Illatos gondolatok művészetterápiás szemlélettel a kert szimbolikájára 1.

A kert az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb szimbóluma, amely a természet és a kultúra találkozását, a rend és a káosz egyensúlyát, valamint a spirituális és lelki állapotokat is jelképezi. Gyakran jelenik meg a festészetben pl. reneszánsz kertek, romantikus „titkos kertek”. Az irodalom, versek, novellák, mesék is bővelkednek kertekben, amelyekkel szépen lehet dolgozni a művészetterápiás alkalmakon. Legyen szó mesefoglalkozásról, irodalomterápiáról vagy képzőművészet-terápiáról, szívesen alkalmazom az illatokat csoportos foglalkozásaimon. Sok esetben az illatos keverékeimmel hangolódunk az adott témára, amivel dolgozni fogunk. Az illóolajok a foglalkozás résztvevőinek segítenek ellazulni továbbá támogathatják a belső feldolgozást, érzelmi tisztulást.

A bibliai Édenkert az ártatlanság, a tökéletesség, Isten és ember harmóniájának szimbóluma. A bűnbeesés után az elveszett paradicsom vágya jelenik meg benne, így a kert a visszavágyás és a spirituális keresés helye is lehet. A kert nem vad természet, hanem ember által rendezett, kontrollált tér, ezáltal a rend és a civilizáció szimbóluma. Ugyanakkor megőrzi a természet szépségét, ezért a természet és ember együttélésének ideális terepe.

Cézanne kertje, geometrikus, nyugalmat áraszt, a belső rend és szemlélődés szimbóluma.

A kert az emberiség kollektív képzeletében egy szent tér, ahol az isteni, a természeti és a lelki világ összekapcsolódik. A mitológiákban a kert az eredeti állapot (Éden, Dilmun), az isteni bölcsesség vagy halhatatlanság helye (Heszperidák, Avalon), a beavatás, próbatétel vagy a túlvilági béke színtere (kínai őszibarack-kert). A mesékben ugyanez a motívum gyakran a belső átalakulás helye a vágyak és veszteség tere, vagy a lelki fejlődés útjának szimbóluma.

A kert a lelki, belső világ tükre is lehet. A kert gyakran az ember belső világának (lélek, tudat, érzések) metaforája. Az ápolt kert a rendezett belső életet, míg az elhanyagolt vagy elvadult kert a káoszt, lelki zűrzavart tükrözheti. A „belső kert” gyakran megjelenik spirituális tanításokban, mint a meditáció, önmegismerés helye.

A japán stílusú híd a kertben a béke, elmélkedés, és időtlen harmónia helye. A híd és víz összhatása az örökkévalóság érzetét kelti, szimbolizálva a kapcsolatot ember és természet között.

Lázár Ervin A kalapba zárt lány meséjében volt mit rendbe tenni a lánynak, abban a kertben ahova a kalap eljuttatta:

A lány ivott a vízből, s mire fölemelte a fejét, már majdnem teljesen világos volt a különös, szivárványszínű búra alatt.
„Ez lenne a kalap?” – kérdezte magától.
Már elég jól látott az opálos félhomályban. Egy gazos kertben állt, a gazok közt kövek, fák, s ni csak, mintha virágok is virítanának a gizgazok között.
„Nagy itt a rendetlenség” – gondolta, és nekilátott, görnyedezett, cipekedett, egy kupacba hordta a köveket.

Olga T. A kert ideje novellájában két különös kertet találhatunk, ami az élet ciklikusságát, körforgását juttatja eszünkbe, segít elfogadni, hogy van növekedés és megállás, aktivitás és pihenés. El is gondolkodhatunk azon, hogy „Most melyik kertben érzem magam, és miért?”

A kertnek megvan a maga két ideje, amely összefonódik, és évről évre követi egymást. Az almafák ideje és a körtefák ideje. Márciusban, míg a föld melegszik, vibrálni kezd a kert, s föld alatti, karmos mancsait a föld testébe mélyeszti. A fák úgy szívják a földet, mint a kölyökkutyák; törzsük melegszik.
Az almafák évében a fák földalatti folyók savas vizét isszák, melyben a változás és mozgás képessége rejlik. A nyomás, a növekedés, a terebélyesedés vágya.
A körtefák évében egész más a helyzet. A körtefák ideje: az édes nedvek kiszippantása az ásványokból, lassú, békés egyesítésük a levelekben a napsugarakkal. A fák megállnak a növekedésben, s a puszta létezés édességét ízlelgetik. Semmi mozgás, semmi fejlődés. Ilyenkor változatlannak tűnik a kert.

Irodalomterápiás alkalmaimon is gyakran elkísérnek az illatok. Maradva az előbbi novellánál, nekem az almafák idejéről a tavasz ereje, a körtefák idejéről az őszben rejlő lelassulás is megmutatkozik. Ezért a foglalkozás elején az alábbi két illatkeverékből egy- egy illatmintát szoktam adni a résztvevőknek, hogy ráhangolódásképpen válasszák ki azt az illatot, ami „itt és most” megszólítja őket.

„Újjászületés” illatkeverék – Felnőtt csoporthoz
Hangulat: friss, virágos, reményteli

Keverék illatcsíkra:
• 3 csepp geránium – a virágzó bokrok illata
• 2 csepp bergamott – tavaszi napsugár
• 2 csepp levendula – nyugalom, lágyság
• 1 csepp szantálfa – meleg, gyengéd földelés
• 1 csepp narancsvirág (neroli) – tiszta öröm

„Békesség kertje” illatkeverék – Felnőtt csoporthoz
Hangulat: napfényes, fűszerkert illatok

Keverék:
• 3 csepp levendula –  nyugtató, támogató
• 2 csepp rozmaring – napsütötte fűszerkert
• 2 csepp menta – friss levegő
• 1 csepp bazsalikom – földelő, enyhén zöld
• 1 csepp lime – frissítő, tiszta

Bene Szilvi – Kreatív Selfness Műhely
Rehabilitációs és komplex művészeti terapeuta, meseterapeuta