Gyógynövénytörténet

A gyógynövények alkalmazása már az ősemberrel egyidős, a természet gyógyító erőit használták fel szervezetük harmonikus működésének segítésére. Minden korban igyekeztek betegségeket gyógyítani gyógynövényekkel, tapasztalati úton szerzett tudásukat sokszor az állatoktól lesték el őseink. A legrégibb időkből találni leírásokat a növényi gyógyszerek elkészítésének formáiról.

Kínában már Kr.után 100 körül leírják a sisakvirág, rebarbara használatát, és a növények hatásfokát javító talajminőségről és begyűjtés idejéről, szárításáról is értékes információkat találunk.
Az egyiptomiak a fürdők, lemosások, tisztítókúrák szerepét hangsúlyozzák, és tőlük származik a tengerihagyma, fokhagyma gyógyszerként való felhasználása. Az Ebers-féle papirusztekercs kilencszáz receptet közöl nagyrészt gyógynövényekből. Itt megtaláljuk már a kömény, édeskömény, szennalevél, sáfrány, kakukkfű és egyéb más növényekről szóló leírásokat.
A görögöknél a hellén mondák közölnek adatokat gyógynövényekről és azok felhasználásáról. Hippokratész műveiben már 234 gyógynövény leírása található. Galénosz görög orvos, négykötetes könyvet írt gyógynövényekről, elkészítésükről, amelyek egy része a mai napig érvényes.
A rómaiaknál Dioszkuridész a gyógynövények nagy ismerője.

A római birodalom bukását követően a gyógynövények tudománya visszaszorul a kolostorokba. A szerzetesek és apácák foglalkoznak a gyógynövénytermesztéssel és használják őket gyógyításra. Bingeni Szent Hildegárd apátnő Németországban elismert prófétanő, aki orvosi műveiben számos gyógynövényről ír.
Paracelsus francia orvos Herbarius művében is találunk utalásokat a gyógynövények felhasználásáról. A „fűben, fában orvosság” mondás is tőle származik.
Melius Juhász Péter Herbáriuma az első magyar nyomtatásban megjelent gyógynövényeket összefoglaló munka. Meliusz lelkész, a reformáció kiemelkedő személyisége.

Dr. Szalai Miklós esperes könyve a Fűben fában orvosság, 1973-ban került nyomtatásra, amelyben a gyógynövényekkel szerzett tapasztalatait írja le. A könyvet bezúzták, de egy eredeti példánya ma is megtekinthető a Halimbán létrehozott Szalai Miklós emlékházban. A könyv harmadik kiadása Halimbai Füveskönyv címmel napjainkban is elérhető mű.

Forrás/
Szalai Miklós: Halimbai füveskönyv, Takács és fia Bt. Zánka 2009
Tóth Gabriella: Bioterápia Kézikönyv, Szeged Lectum, 2003

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük